A segged 🍑 pontosabban méred mint a tudásod 🤓

Mérd meg a föld átlag hőmérsékletét! Egyszerű feladatnak hangzik nem? Pedig koránt sem olyan egyértelmű….

Megméred egy héten keresztül minden nap hajnal 6 órakor a kertben. Az eredmény az lesz, hogy -5°C. De ha nyáron teszed ugyanezt, akkor pedig 15°C. De azt is látjuk, hogy más lesz az eredmény ha az Egyenlítőn laksz vagy ha a Mikulás szomszédja vagy az Északi-sarkon. Pedig a hőmérő amivel a mérést végezted hihetetlenül pontos. Csak az nem mindegy, hogy mikor, honnan és mennyi mintát veszel és az hogy ezeket miként átlagolod!

Na ez a videó is ezt feszegeti, csak a hőmérséklet helyett a tudásod mérése a kérdés.

Hol a csalás?

Hát jó de azért általában négyes osztályzatot kapó diákok mégsem szoktak 0 pontot kapni a felvételin, itt biztos valami csalás van. No meg ez azért nem ennyire fekete fehér, mint a videóban.

Igen van a videóban két elég nagy csalás. Pontosabban egy csalás és egy trükk.

5 osztályzat helyett 2 kapható

Az, hogy egy kevesebb értékből álló skálára kerekítünk drasztikusan növeli hibát. Azért használok helyes és helytelen eredményeket, hogy egyszerűbb legyen szemléltetni a problémát, ugyanis két értékkel könnyebb illusztrálni. Valamint ez az egyszerűsítés kiadósan elnagyolja a problémát, így a végeredmény is kellően látványos.

Ez valójában rávilágít egy másik összefüggésre is. Minél kisebb a skála, amire kerekítünk, annál nagyobb a hiba. Tehát ha nagyobb a skála, akkor kisebb a hiba. Ha csak simán a dolgozatok százalékos értékeivel számolnánk (százas skála) osztályzatok helyett (ötös skála), már jóval kevesebb létjogosultsága lenne ennek a videónak.

A legpechesebb eset

A másik csalás, hogy a dolgokra adott válaszokat úgy raktam össze, hogy a legnagyobb hibát okozzák. Erre inkább mondok egy példát:

Ha veszel egy tíz darab, tíz centis rudakból álló szettet és mindegyik rúdnak 10% a hibája, akkor a legrosszabb eset, hogy mindegyik egy centivel rövidebb (vagy hosszabb) és ha egymás mellé illeszted a rudakat, akkor az összegzett hosszúságuk tíz centivel rövidebb (vagy hosszabb). Nyilván nagyon kicsi az esély arra, hogy pont a te csomagodba kerülő összes rúd mind kisebb (ráadásul a lehető legnagyobb mértékben kisebb). Nagy valószínűséggel a fele kisebb lesz és a fele nagyobb és nagyjából kiegyenlítik egymást a hibák. Az egymás mellé rakott rudak esetén, a tíz centi az egész cucc elméletileg felvehető legnagyobb hibája.

A videóban a két skálán adható jegyek legnagyobb hibáját mutattam be. A való életben azért ritkán fordul elő, hogy egy diák összes dolgozata vagy hibátlan vagy egy pont híján négyes (tehát hármas). De akkor nézzünk egy példát az ötös skálán:

Vegyünk egy diákot akinek a dolgozatainak fele hibátlan, a másik fele pedig egy pont híján négyes (tehát hármas). Illetve egy másik diákot, akinek a dolgozatainak fele pont ötös (tehát ha veszít egy pontot, akkor már négyes), a másik fele pedig pont négyes (tehát ha veszít egy pontot, akkor már hármas).

Az év végén az első diák négyest fog kapni mert hármasai és ötösei vannak. A másik diák ötöst mert négyesei és ötösei. Pedig az első diák sokkal több kérdésre válaszolt jobban mint a második. Mégis a második diák kap jobb osztályzatot.

Ez is egy valóságtól elrugaszkodott forgatókönyv, de a rendszer problémáját pontosan szemlélteti. A két csalást egyben használva pedig drasztikusra növekszik a hiba.

Mit rontottam el a videóban?

A számok megfelelő begépelése a számológépbe sosem volt az erősségem. Rendszeresen buktam pontokat ilyesmin. 😅

3:20-nál azt mondom, hogy a 63 kérdésből 43 a helyes és így az eredmény 64%. Pedig a helyes érték a 68%. Úgy tűnik ebben azóta sem lettem jobb.

2:50-nél azt mondom, hogy csak négyet rontottál el. Öt a helyes szám.

1:20-nál mellett egy t-vel van 🥲

Találtál te is hibát? Jelezd kommentben és felkerülhet a te észrevételed is ide 😁

Összegzés

A videó számos ponton egyszerűsít vagy sarkít. A célom, hogy egy problémára rávilágítsak a rendszerrel kapcsolatban. Maga a keretrendszer, hogy a dolgozat kérdései tökéletesen mérik a tudásod nem túl reális. Abba sem mentem bele, hogy a dolgozatok száma, vagy az abban lévő kérdések száma egyáltalán elegendő minta-e, hogy megmérjük egy diák tudását.

Sőőőőőt, igazából azt se tudjuk, hogy mi a fenét is mér az oktatás valójában.

Szóval lesznek még videók bőven.