<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Szerintemkarika</title>
	<atom:link href="https://szerintemkarika.hu/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://szerintemkarika.hu</link>
	<description>Egy kocsmai beszélgetés szemléltető ábrákkal és animációkkal</description>
	<lastBuildDate>Thu, 05 Aug 2021 19:06:56 +0000</lastBuildDate>
	<language>en-US</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://szerintemkarika.hu/wp-content/uploads/cropped-szerintemkarika-logo-32x32.png</url>
	<title>Szerintemkarika</title>
	<link>https://szerintemkarika.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>A segged 🍑  pontosabban méred mint a tudásod 🤓</title>
		<link>https://szerintemkarika.hu/a-segged-pontosabban-mered-mint-a-tudasod/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[gabor_bankuti]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 24 Apr 2021 08:24:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Videók]]></category>
		<category><![CDATA[Oktatás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://szerintemkarika.hu/?p=1</guid>

					<description><![CDATA[Mérd meg a föld átlag hőmérsékletét! Egyszerű feladatnak hangzik nem? Pedig koránt sem olyan egyértelmű. Csak most a hőmérséklet helyett a tudásod mérése a kérdés.]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Mérd meg a föld átlag hőmérsékletét! Egyszerű feladatnak hangzik nem? Pedig koránt sem olyan egyértelmű&#8230;.</p>



<p>Megméred egy héten keresztül minden nap hajnal 6 órakor a kertben. Az eredmény az lesz, hogy -5°C. De ha nyáron teszed ugyanezt, akkor pedig 15°C. De azt is látjuk, hogy más lesz az eredmény ha az Egyenlítőn laksz vagy ha a Mikulás szomszédja vagy az Északi-sarkon. Pedig a hőmérő amivel a mérést végezted hihetetlenül pontos. Csak az nem mindegy, hogy mikor, honnan és mennyi mintát veszel és az hogy ezeket miként átlagolod!</p>



<p>Na ez a videó is ezt feszegeti, csak a hőmérséklet helyett a tudásod mérése a kérdés.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<iframe title="A segged &#x1f351;  jobban méred mint a tudásod &#x1f913; #1" width="1080" height="608" src="https://www.youtube.com/embed/8Ys1YCSYAdY?feature=oembed"  allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe>
</div></figure>



<h2 class="wp-block-heading">Hol a csalás?</h2>



<p>Hát jó de azért általában négyes osztályzatot kapó diákok mégsem szoktak 0 pontot kapni a felvételin, itt biztos valami csalás van. No meg ez azért nem ennyire fekete fehér, mint a videóban.</p>



<p>Igen van a videóban két elég nagy csalás. Pontosabban egy csalás és egy trükk.</p>



<h3 class="wp-block-heading">5 osztályzat helyett 2 kapható</h3>



<p>Az, hogy egy kevesebb értékből álló skálára kerekítünk drasztikusan növeli hibát. Azért használok helyes és helytelen eredményeket, hogy egyszerűbb legyen szemléltetni a problémát, ugyanis két értékkel könnyebb illusztrálni. Valamint ez az egyszerűsítés kiadósan elnagyolja a problémát, így a végeredmény is kellően látványos.</p>



<p>Ez valójában rávilágít egy másik összefüggésre is. Minél kisebb a skála, amire kerekítünk, annál nagyobb a hiba. Tehát ha nagyobb a skála, akkor kisebb a hiba. Ha csak simán a dolgozatok százalékos értékeivel számolnánk (százas skála) osztályzatok helyett (ötös skála), már jóval kevesebb létjogosultsága lenne ennek a videónak.</p>



<h3 class="wp-block-heading">A legpechesebb eset</h3>



<p>A másik csalás, hogy a dolgokra adott válaszokat úgy raktam össze, hogy a legnagyobb hibát okozzák. Erre inkább mondok egy példát:</p>



<p>Ha veszel egy tíz darab, tíz centis rudakból álló szettet és mindegyik rúdnak 10% a hibája, akkor a legrosszabb eset, hogy mindegyik egy centivel rövidebb (vagy hosszabb) és ha egymás mellé illeszted a rudakat, akkor az összegzett hosszúságuk tíz centivel rövidebb (vagy hosszabb). Nyilván nagyon kicsi az esély arra, hogy pont a te csomagodba kerülő összes rúd mind kisebb (ráadásul a lehető legnagyobb mértékben kisebb). Nagy valószínűséggel a fele kisebb lesz és a fele nagyobb és nagyjából kiegyenlítik egymást a hibák. Az egymás mellé rakott rudak esetén, a tíz centi az egész cucc elméletileg felvehető legnagyobb hibája.</p>



<p>A videóban a két skálán adható jegyek legnagyobb hibáját mutattam be. A való életben azért ritkán fordul elő, hogy egy diák összes dolgozata vagy hibátlan vagy egy pont híján négyes (tehát hármas). De akkor nézzünk egy példát az ötös skálán:</p>



<p>Vegyünk egy diákot akinek a dolgozatainak fele hibátlan, a másik fele pedig egy pont híján négyes (tehát hármas). Illetve egy másik diákot, akinek a dolgozatainak fele pont ötös (tehát ha veszít egy pontot, akkor már négyes), a másik fele pedig pont négyes (tehát ha veszít egy pontot, akkor már hármas).</p>



<p>Az év végén az első diák négyest fog kapni mert hármasai és ötösei vannak. A másik diák ötöst mert négyesei és ötösei. Pedig az első diák sokkal több kérdésre válaszolt jobban mint a második. Mégis a második diák kap jobb osztályzatot.</p>



<p>Ez is egy valóságtól elrugaszkodott forgatókönyv, de a rendszer problémáját pontosan szemlélteti. A két csalást egyben használva pedig drasztikusra növekszik a hiba.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Mit rontottam el a videóban?</h2>



<p>A számok megfelelő begépelése a számológépbe sosem volt az erősségem. Rendszeresen buktam pontokat ilyesmin. <img src="https://s.w.org/images/core/emoji/17.0.2/72x72/1f605.png" alt="😅" class="wp-smiley" style="height: 1em; max-height: 1em;" /></p>



<p>3:20-nál azt mondom, hogy a 63 kérdésből 43 a helyes és így az eredmény 64%. Pedig a helyes érték a 68%. Úgy tűnik ebben azóta sem lettem jobb.</p>



<p>2:50-nél azt mondom, hogy csak négyet rontottál el. Öt a helyes szám.</p>



<p>1:20-nál mellett egy t-vel van <img src="https://s.w.org/images/core/emoji/17.0.2/72x72/1f972.png" alt="🥲" class="wp-smiley" style="height: 1em; max-height: 1em;" /></p>



<p>Találtál te is hibát? Jelezd kommentben és felkerülhet a te észrevételed is ide <img src="https://s.w.org/images/core/emoji/17.0.2/72x72/1f601.png" alt="😁" class="wp-smiley" style="height: 1em; max-height: 1em;" /></p>



<h2 class="wp-block-heading">Összegzés</h2>



<p>A videó számos ponton egyszerűsít vagy sarkít. A célom, hogy egy problémára rávilágítsak a rendszerrel kapcsolatban. Maga a keretrendszer, hogy a dolgozat kérdései tökéletesen mérik a tudásod nem túl reális. Abba sem mentem bele, hogy a dolgozatok száma, vagy az abban lévő kérdések száma egyáltalán elegendő minta-e, hogy megmérjük egy diák tudását.</p>



<p>Sőőőőőt, igazából azt se tudjuk, hogy mi a fenét is mér az oktatás valójában.</p>



<p>Szóval lesznek még videók bőven.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
